ProZ.com translation contests »
31st translation contest: "A translator's life" » English to Hungarian » Entry by Csaba Szenes


Source text in English

Translation by Csaba Szenes (#35468)

[...] Translators just didn't get recognition, they didn't expect to make much of a living, just get by. Very few people were actually trained as translators, but most had a solid college education and a solid knowledge of languages, at least their own language. I had a friend who fell exactly into that category and my circle of friends expanded to include other translators. I found them to be much more interesting as people, and discovered that we often had similar life experiences. I never had trouble making friends, but I always felt "different" and I'm sure they felt it too. When my friend retired, she recommended me as her replacement. I now entered the realm of Reinsurance, of which I knew nothing. I was also the only translator there, and didn't have much to fall back on. However, it was another notch up....

On my new job, I started looking through the files, asking questions and got the company to enroll me in Insurance courses. The College of Insurance was across the street, and I consulted fire codes, insurance policies and fire extinguisher catalogs in their library. I was learning what I had never had the luxury of being able to do before: research. The first time I had to translate a proposal for purposes of insurance of a nuclear plant, I got a call from the head man in that department, congratulating me on the job I had done. "Compares favorably with what we are used to," he said. What an upper! What happened was that I consulted a document in the files similar to the one I was tackling for guidance, but when I saw that my predecessor had used the word "nucleus" instead of "core", I realized that the files were useless to me. I went across the street to the library and looked up "nuclear plants." I immediately found all the terminology I needed.

It takes a great deal more than that to be a good translator these days, of course. [...]
[…] A fordítók nem részesültek elismerésben, nem is számítottak kiemelkedő jövedelemre, csak épp a létfenntartásra. Nagyon keveseknek volt ténylegesen fordítói végzettsége, de a többség felsőfokú végzettséggel és szilárd nyelvismerettel rendelkezett, legalább az anyanyelvén. Volt egy barátnőm, akire tökéletesen illett ez a leírás és a baráti körömbe szép lassan más fordítók is bekerültek. Emberileg sokkal érdekesebbnek találtam őket és azt vettem észre, hogy gyakran hasonló élettapasztalatokkal rendelkeztünk. Sosem okozott gondot nekem a másokkal való ismerkedés, de mindig „kívülállónak” éreztem magam és biztos vagyok benne, hogy ezt a barátaim is így érezték. Amikor nyugdíjba ment a barátnőm, engem ajánlott utódjának. Ekkor belecsöppentem a viszontbiztosítás világába, amiről addig semmit sem tudtam. Én voltam ráadásul az egyetlen fordító is ott, úgyhogy nem nagyon volt mire támaszkodnom, ugyanakkor ez egy újabb előrelépés volt….

Az új munkahelyemen elkezdtem átnézni az aktákat, kérdéseket tettem fel és elértem, hogy a cég beírasson biztosítási kurzusokra. Az utca másik oldalán volt a biztosítási főiskola és tűzvédelmi szabályzatokat, biztosítási kötvényeket és tűzoltókészülék-katalógusokat tanulmányoztam a könyvtárukban. Azt sajátítottam el, aminek a luxusában korábban sosem részesültem: a kutatást. Az első alkalommal, amikor fordítanom kellett, egy atomerőmű részére készített biztosítási ajánlatot kellett lefordítanom, a részlegvezető felhívott és telefonon gratulált az elvégzett munkához. „Lényegesen színvonalasabb, mint amiben eddig részünk volt”, mondta. Teljesen feldobott! Az történt, hogy átnéztem egy, a fordítandó anyaghoz hasonló iratot az egyik aktában, amikor észrevettem, hogy az elődöm a „mag” helyett az „atommag” kifejezést használta, rájöttem, hogy ezek az akták nincsenek hasznomra. Átmentem az utca túloldalára, a könyvtárba és rákerestem az „atomerőművek” kifejezésre. Rögtön rátaláltam a teljes terminológiára, amire szükségem volt.

Manapság persze ennél jóval többre van szükség ahhoz, hogy valakiből jó fordító legyen. […]


Discuss this entry